„Boldogan repültünk egyik vendégtől a másikig” – Anita és Robi esküvője

november 23, 2021

Anita és Robi kevesebb mint egy év alatt szervezte meg a számukra tökéletes esküvőt. A helyszín a Pécstől néhány kilométerre található Almalomb volt, amely az egyik legszebb esküvői helyszín az országban. Íme a menyasszony beszámolója!

„Felszabadultak voltunk, repültünk egyik vendégtől a másikig” - Anita és Robi esküvője — „FELSZABADULTAK VOLTUNK, REPÜLTÜNK EGYIK VENDÉGTŐL A MÁSIKIG” – ANITA ÉS ROBI ESKÜVŐJE

Hogyan ismerkedtetek meg a férjeddel?

Robival mindketten a pécsi jogi karra jártunk, de az ismeretségünk akkor még meglehetősen felületes volt, mindketten aktív tagjai voltunk egy hallgatói szervezetnek. Mikor friss diplomásként felköltöztem Budapestre, kerestem azokat az ismerősöket, akikhez van kötődésem, és így merült fel Robi, aki akkor már szintén Budapesten lakott. Feladatának érezte, hogy megmutassa nekem a várost az ő szemével. A tervezett egy órás fröccsözésből egy egész napos program kerekedett, ahol egy egészen más arcát ismertem meg. Aztán ezek a találkozók igen gyorsan sűrűsödtek, míg már nem lehetett tovább tagadni, hogy ez több, mint barátság.

Milyen volt a lánykérés?

Mire a lánykérésre sor került, már jó néhány közös év a hátunk mögött volt. Robi ismert annyira, hogy tudta, nem vágyom felhajtásra, nagy szavakra, nyilvánosságra. A lánykérés otthon történt, sallangmentes volt és lényegretörő:

„Eljött a nap” – kezdte és a kérdéssel folytatta. Szilveszterkor történt, éjfél után, a 2016-os évbe már jegyesekként vágtunk bele.

Milyen esküvőt szeretettek volna? Hogyan találtátok meg a helyszínt?

Nagyon szeretjük a kulináris élvezeteket, jártasak vagyunk a gasztronómiában, így fontos volt, hogy a helyszínt ne csak a hangulata, hanem a konyhája is jellemezze. Azt is tudtuk, hogy Pécsett vagy a környékén szeretnénk tartani, hiszen ott vannak a gyökereink. Laza, kertiparti hangulatú, bensőséges esküvőt képzeltünk, így a helyválasztásnál irányadó volt az is, hogy mindez megvalósulhasson szabadtéren, de legyen opció rossz idő esetére is.

Az Almalombot akkor már régóta figyelemmel kísértük, mert véleményünk szerint rendkívülit alkottak a térségben.

Amikor beléptünk a kertkapun, tudtuk, hogy megtaláltuk a tökéletes helyszínt. Nagyon izgultunk, hogy az üzletvezetővel, Judittal hogyan alakulnak majd az egyeztetések, lesz-e szabad időpont, meg tudunk-e állapodni, mert akkor már el sem tudtunk képzelni más alternatívát. A konyha fantasztikus, a hely ötvözi a hagyományt és a modernitást, a kert pedig önmagában a dekor része.

Hogyan szerveztétek meg az esküvőt? Mikor kezdtétek az előkészületeket?

Nem siettük el a szervezést, kevesebb mint egy évvel korábban álltam neki a részletekben elmélyülni. Szerencsére az igényeink és elképzeléseink megegyeztek, Robival, így nagyrészt az én kezemben összpontosultak feladatok. A helyszín fixálását követően a legelső dolog a fotós felkérése volt, szerencsére nagyon hamar rátaláltam Tálos Sacira (Charlot Photography).

Aztán jött a ruha. Ezzel úgy éreztem, hogy a három legfontosabb dolgot magam mögött tudom, másban már talán nem lehet nagyon hibázni és kicsit le is lassultam az előkészületekkel. Ceremóniamesterünk is csak egy hónappal a nagy nap előtt lett, egészen odáig úgy gondoltuk, hogy nem is lesz rá szükség. Igyekeztem megtartani az egyensúlyt, nem feleslegesen idegeskedni és elhatároztam, hogy nem fogom megpróbálni mindenből a maximumot nyújtani, mert az emberek és az igények úgyis sokfélék, fontosabb, hogy én jól érezzem magam a nagy nap előtt és alatta is.

Utólag visszapillantva mégis úgy látom, hogy minden maximálisan jól sikerült.

Milyenek lettek a meghívók?

A meghívókat, ahogy az ültetőkártyát is, saját magunk terveztük meg Robival, talán ez volt az egyik legszebb része az előkészületnek. A testvérem inspirált, aki pár hónappal korábban nősült. Nagyon jó érzés volt, hogy ily módon egy kicsit beletettük magunkat mi is, a Photoshoppal való küzdelem pedig kifejezetten szórakoztató volt.

Hogyan esett a választásod pont erre a gyönyörű Daalarna esküvői ruhára? Milyen élményeid vannak a ruhapróbákról?

A ruhát illetően nagyon tudatos voltam, határozott elképzelésekkel mentem. Az esküvő helyszíne (malom és pajta), bohém, szabadtéri jellege már eleve determinálta az irányt: legyen könnyed, szellős, kicsit vagány. A szalonban dolgozó Kata is rögtön ráérzett a stílusomra. A választott ruha azok között volt, amelyeket már a honlapon kinéztem. A hétköznapokban is szívesen viseltem croptopos megoldásokat, így azonnal jól éreztem magam benne, Kata szerint a tekintetemből ki lehetett olvasni, hogy a kérdés eldőlt. Pozitív hozadék, hogy a felsőrész más alsóval kombinálva akár a hétköznapokban is alkalmas viselet, így megválnom sem kell tőle és a szekrényben sem porosodik.

A ruha egyöntetű elismerésre talált, nagyon sok jóleső visszajelzést kaptam. Ma is így döntenék.

Hogyan választottad ki a többi szolgáltatót, például a sminkest, fodrászt vagy a dekorost?

A szolgáltatók kiválasztásával egyszerű dolgom volt. Pécs kisváros, és ugyan már nem lakom ott 9 éve, de így is könnyű tájékozódni, hogy kik vannak jelen a szakmában és milyen minőségben dolgoznak; nem volt nehéz ajánlásokhoz és referenciához jutni. A távolság sem jelentett különösebb akadályt, az interneten keresztül már nagyon sok mindent el lehet intézni.

Frizurában, sminkben is meghatározó szempont volt, hogy legyen egyszerű, természetes, ne ezen a napon változzak meg annyira, hogy viselni sem tudom majd az átalakulás eredményét. Különösebb instrukciók nélkül mindenki megtalálta magától az irányt. Ugyanez a letisztultság volt az elképzelés a dekorban is; Juci és Dóri is kreatívan, néhány összegyűjtött hangulatkép alapján dolgozták ki a részleteket.

Milyen volt az esküvő, milyen emlékeid vannak róla?

Az esküvő napján olyan adrenalinsokkban volt részünk, hogy az események egy részére, mondatokra, beszélgetésekre nem emlékszünk. Tele voltunk impulzussal, felszabadultak, önfeledtek voltunk, repültünk egyik vendégtől a másikig, sokat táncoltunk. Egyik aggodalmam volt, hogy vajon táncra lehet bírni-e az embereket, mert a létszám kicsi volt, zenében pedig mindenki mást szeret, de minden várakozásomat felülmúló buli alakult ki, nem volt olyan vendég, aki ne táncolta volna.

Milyen volt a zene?

A zenében a DJ-hez ragaszkodtunk, de a stílust rábíztuk, csak egy nagyon tág keretet szabtunk. A jó DJ úgyis észreveszi, mire mozdul meg a násznép, így is lett.

Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok?

Az egyik legszebb emlékem nem is közvetlenül az esküvő napjához, hanem az azt megelőző estéhez kötődik, amit a legjobb barátaink és a családunk körében töltöttünk a helyszínen, közös vacsorával, majd pukkant pezsgő is… Velük indult így a reggel is, szinte belefolytunk a napba.

Mi volt, ami miatt a leginkább izgultál az esküvő előtt?

Amellett, hogy szűkre szabott esküvőt terveztünk, a helyszín befogadóképessége még ehhez képest is limitált volt, a létszám meghatározása nehéz feladatnak bizonyult. A vendéglista összeállításánál számot kellet vetnünk saját magunkkal is, ami nem volt könnyű feladat: ki az, aki tényleg jelen van az életünkben és ki az, akihez már csak nosztalgikus emlékek vagy az illem köt. Kellett nehéz döntéseket hozni. Izgultam a mennyiségek miatt is, de ebben az Almalomb háziasszonya, Judit megbízható segítséget nyújtott. Alaptalanul aggódtam.

Volt rossz emléked vagy olyan részlet, amit megváltoztatnál utólag?

Minden úgy volt tökéletes, ahogy történt, a maga kis apró tökéletlenségeivel együtt, például, hogy a bevonulást egy alkalommal sem próbáltuk el a zenére, így az kicsit sietősre sikeredett.